Aktív és passzív érintésvédelem: Melyik védi jobban a cégedet az áramütéstől és a tűztől?
Vállalkozóként vagy műszaki felelősként biztosan tisztában vagy vele, hogy az elektromos rendszerek nem megfelelő működése komoly veszélyeket rejt. Az áramütés mellett az egyik legjelentősebb kockázat az elektromos eredetű tűz. Az érintésvédelem kulcsfontosságú szerepet játszik mindkettő megelőzésében. De hallottál már arról, hogy létezik aktív és passzív érintésvédelem?
Nem mindegy, melyiket alkalmazzák, és főleg nem mindegy, hogy azok megfelelően működnek-e!
Ebben a bejegyzésben tisztázzuk a különbségeket, és rávilágítunk, miért létfontosságú ez a te vállalkozásod elektromos biztonsága és tűzvédelme szempontjából.
Mi az a passzív érintésvédelem? A beépített biztonság.
A passzív érintésvédelem lényege, hogy már eleve megakadályozza a veszélyes érintési feszültség kialakulását, vagy azt, hogy hozzáérhess a veszélyes részekhez. Nem egy hiba bekövetkezésére reagál, hanem önmagában biztosítja a védelmet.
Leggyakoribb formái:
- Kettős vagy megerősített szigetelés: Ezeket a készülékeket (pl. sok kéziszerszám, irodai eszköz) úgy tervezik, hogy a veszélyes feszültség alatt álló részeket egy további, független szigetelés is elválassza a burkolattól. Ezt a “kettős négyzet” szimbólum jelöli. Nincs szükségük védővezetőre (földelésre).
- Törpefeszültség (SELV/PELV): Olyan alacsony (általában max. 50V AC vagy 120V DC) feszültséget alkalmaznak, ami önmagában nem veszélyes az emberre még hiba esetén sem. Gondolj itt bizonyos világítási rendszerekre vagy speciális ipari vezérlésekre.
- Védőelválasztás: A berendezést egy speciális transzformátorral választják le a hálózatról és a földtől, így egy esetleges testzárlat esetén sem tud veszélyes hibaáram folyni a föld felé.
Előnyei: Magas fokú, beépített biztonság az adott eszközre vagy áramkörre nézve.
Korlátai: Általában csak egyes készülékekre vagy speciális áramkörökre alkalmazható, a teljes épület villamos hálózatát ritkán védik így.
Mi az az aktív érintésvédelem? Amikor a rendszer közbelép.
Az aktív érintésvédelem ezzel szemben egy őrszemhez hasonlít. Folyamatosan figyeli a rendszert, és ha hibát (pl. testzárlatot) észlel, aktívan beavatkozik: lekapcsolja a táplálást, mielőtt baj történne.
A legelterjedtebb aktív módszer:
- Védővezető (PE) és túláramvédelem (TN, TT rendszerek): Ez a klasszikus “földeléses” módszer. Hiba esetén (amikor a fázis a készülék testére kerül) a védővezetőn (a zöld-sárga vezeték) keresztül zárlati áram indul meg. Ezt az áramot érzékeli a kismegszakító vagy biztosító, és nagyon gyorsan lekapcsolja az áramkört.
- Áram-védőkapcsoló (Fi-relé, RCD): Ez egy még érzékenyebb “őrszem”. Nemcsak a nagy zárlati áramokra figyel, hanem a kis szivárgó áramokat is észleli (amikor az áram nem a megszokott úton folyik vissza). Ha ilyen eltérést tapasztal (ami akár emberi testen keresztül is folyhat!), rendkívül gyorsan (milliszekundumok alatt) bontja az áramkört. Ez nemcsak életvédelmi, de tűzvédelmi szempontból is kiemelten fontos, mert a kis, de tartós szivárgó áramok is okozhatnak tüzet!
Előnyei: Teljes épülethálózatok, komplex rendszerek védelmére alkalmas.
Kockázata: Csak akkor működik, ha minden eleme (védővezető folytonossága, megfelelő földelés, a kismegszakító és a Fi-relé működőképessége) hibátlan!
Miért kritikus ez a Te céged számára?
Egy átlagos vállalkozásnál általában mindkét típusú védelemmel találkozol. Vannak kettős szigetelésű eszközeid (passzív), és van egy kiépített elektromos hálózatod védővezetőkkel, kismegszakítókkal, és remélhetőleg Fi-relékkel (aktív).
A lényeg:
- Jogszabályi megfelelés: A Munka Törvénykönyve, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) és a vonatkozó műszaki szabványok (pl. MSZ HD 60364 sorozat) előírják a megfelelő érintésvédelem kialakítását és annak rendszeres ellenőrzését. Ennek hiánya bírságot, súlyosabb esetben a tevékenység felfüggesztését vonhatja maga után.
- Kockázatcsökkentés: A megfelelően működő érintésvédelem csökkenti az áramütéses balesetek, az elektromos tüzek, a drága eszközmeghibásodások és az ezek miatti termeléskiesés kockázatát. Ez közvetlen pénzügyi megtakarítást is jelenthet.
- Üzembiztonság és Felelősség: Egy esetleges baleset vagy tűzeset során vizsgálni fogják az elektromos rendszer állapotát. A dokumentáltan, rendszeresen ellenőrzött érintésvédelem bizonyítja, hogy mindent megtettél a biztonságért.
A gyenge láncszem: Az ellenőrzés hiánya
Különösen az aktív érintésvédelem esetében óriási a kockázat, ha a rendszer elemei rejtett hibát tartalmaznak. Lehet, hogy a védővezető valahol sérült vagy egy kötés meglazult. Lehet, hogy a Fi-relé már nem képes elég gyorsan lekapcsolni. Ezeket a hibákat szemmel nem látod, csak célzott érintésvédelmi méréssel és felülvizsgálattal lehet feltárni!
A passzív módszerek (pl. kettős szigetelés) épségét is ellenőrizni kell szemrevételezéssel (nincs-e sérülés a burkolaton, kábelen).
Az érintésvédelmi felülvizsgálat biztosítja, hogy a kiépített védelmi rendszerek – legyenek azok aktívak vagy passzívak – valóban működni fognak, amikor szükség van rájuk, megvédve ezzel munkatársaidat, értékeidet és a vállalkozásod.
Ne bízd a véletlenre céged elektromos biztonságát! Gondoskodj a jogszabályi előírásoknak megfelelő, rendszeres ellenőrzésről!
Ismerd meg részletesen, mit tartalmaz egy szakszerű érintésvédelmi felülvizsgálat, és kérj tőlünk ajánlatot, hogy szakértőink garantálják rendszered biztonságos működését!
Tudj meg többet az Érintésvédelmi Felülvizsgálatról.
