tűzoltó készülék karbantartása

Tűzoltó készülék karbantartás: Minden, amit tudnod kell a vállalkozásod biztonságáért (és a bírságok elkerüléséért)

Ebben a posztban részletesen végigvezetünk mindenen, amit a tűzoltó készülékek karbantartásáról tudnod kell. Legyen szó a különböző típusokról, a karbantartás folyamatáról, a szükséges gyakoriságról vagy éppen arról, mi történik, ha ezt a fontos feladatot elhanyagolod. Célunk, hogy a cikk végére magabiztosan eligazodj ebben a témában, és tudatos döntéseket hozhass a céged tűzvédelmével kapcsolatban.

Ebből a cikkből megtudhatod, hogy:

Miért létfontosságú a rendszeres tűzoltó készülék karbantartás?

Mielőtt belevágnánk a részletekbe, nézzük meg röviden, miért is olyan fontos ez a téma a válalkozások tűzvédelmében.

  • Azonnali reagálás vészhelyzetben: Tűz esetén minden másodperc számít. Egy megfelelően működő, könnyen elérhető és szakszerűen karbantartott tűzoltó készülékkel a kisebb tüzek még azelőtt elolthatók, mielőtt komolyabb károkat okoznának vagy a tűzoltóság kiérkezne.
  • Élet- és vagyonvédelem: Ez talán a legfontosabb. A működő készülék emberéleteket menthet és jelentős anyagi károktól óvhat meg.
  • Jogszabályi kötelezettség: Ahogy azt később részletezzük, a tűzoltó készülékek rendszeres karbantartása nem csupán ajánlás, hanem törvényi előírás. Ennek elmulasztása komoly következményekkel járhat. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) – hivatalos nevén az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet – egyértelműen fogalmaz e téren.
  • Biztosítási szempontok: Egy esetleges tűzkár esetén a biztosítók vizsgálhatják, hogy eleget tettél-e a tűzvédelmi előírásoknak, beleértve a készülékek karbantartását is. Ennek hiánya akár a kártérítés összegét is befolyásolhatja.

Látható tehát, hogy a tűzoltó készülék karbantartás a felelős vállalkozói működés elengedhetetlen része.

Tűzoltó készülék típusok és karbantartási sajátosságaik

Nem minden tűzoltó készülék egyforma, és nem mindegyik alkalmas minden típusú tűz eloltására. Ebből adódóan a karbantartási igényeikben is lehetnek eltérések. Nézzük a vállalkozásoknál leggyakrabban előforduló típusokat:

1. Porral oltó készülékek (ABC, BC, D porok)

Ezek a legelterjedtebb és legsokoldalúbb készülékek. Általában szilárd, éghető anyagok (A tűzosztály), folyékony anyagok (B tűzosztály) és éghető gázok (C tűzosztály) tüzeinek oltására alkalmasak. Vannak speciális, fémek (D tűzosztály) tüzeire kifejlesztett porral oltók is.

  • Karbantartási szempontok:
    • Az oltóport rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nem csomósodott-e össze, nem vesztett-e a szórhatóságából. Ez különösen fontos a régebbi vagy nedves környezetben tárolt készülékeknél.
    • A nyomásmérő órát (ha van) ellenőrizni kell, hogy a mutató a zöld mezőben áll-e.
    • A hajtógázpalackot (ha külső vagy belső patronos) is ellenőrizni kell.
    • A közép- és teljes körű karbantartás során az oltóport cserélni kell, vagy felül kell vizsgálni.

2. Szén-dioxiddal (CO2) oltó készülékek

Ezek a készülékek elsősorban elektromos berendezések tüzeinek (tipikusan E tűzosztályként jelölik, bár ez hivatalosan nem tűzosztály, hanem az oltóanyag elektromos vezetőképességére utal) és éghető folyadékok (B tűzosztály) tüzeinek oltására kiválóak.

  • Karbantartási szempontok:
    • A legfontosabb a töltetsúly rendszeres ellenőrzése (méréssel), mivel a CO2 szivároghat anélkül, hogy azt nyomásmérő jelezné (a legtöbb CO2-es készüléken nincs nyomásmérő, mert a palackban a nyomás a hőmérséklettel változik, de amíg van folyékony CO2, addig közel állandó).
    • A szórócsövet és a palackot sérülések szempontjából ellenőrizni kell.
    • A palackot meghatározott időközönként nyomáspróbázni kell (ezt általában a teljes körű karbantartás keretében végzik).

3. Habbal oltó készülékek

Főként szilárd anyagok (A tűzosztály) és éghető folyadékok (B tűzosztály) tüzeinek oltására használatosak. Különösen hatékonyak olyan folyadéktüzeknél, ahol a hab elterülve megakadályozza a gyúlékony gőzök felszabadulását.

  • Karbantartási szempontok:
    • Az oltóanyagot (habképző anyag és víz oldata) ellenőrizni kell, mert idővel veszíthet hatékonyságából, vagy akár meg is romolhat.
    • A tartályt és a szerelvényeket korrózió szempontjából kell vizsgálni.
    • Az oltóanyagot a gyártó által meghatározott időközönként, illetve a közép- és teljes körű karbantartások során cserélni kell.

4. Vízzel oltó készülékek

Elsősorban szilárd, szerves anyagok (A tűzosztály) – mint papír, fa, textíliák – tüzeinek oltására alkalmasak. Nem használhatók elektromos feszültség alatt álló berendezések vagy éghető folyadékok (amelyek könnyebbek a víznél és szétterülnek rajta) tüzeinél.

  • Karbantartási szempontok:
    • Ellenőrizni kell a vízszintet és az esetleges fagyveszélyt (fagyálló adalék használata vagy fagymentes helyen tárolás).
    • A tartályt korrózió szempontjából kell vizsgálni.
    • Speciális adalékokat tartalmazó vízzel oltók (pl. “vízköd” vagy nedvesítőszeres) esetében az oltóanyagot is ellenőrizni kell.

Fontos, hogy mindig az adott helyiségben, létesítményben előforduló potenciális tűzveszélynek megfelelő típusú és mennyiségű tűzoltó készüléket telepíts! A tűzoltó készülék karbantartás során a szakember ellenőrzi azt is, hogy a megfelelő készülék van-e a megfelelő helyen.

Mit takar egy szakszerű tűzoltó készülék karbantartás? A folyamat lépésről lépésre

Most, hogy ismerjük a főbb típusokat, nézzük meg, mi történik pontosan, amikor egy szakember elvégzi a tűzoltó készülék karbantartását és felülvizsgálatát. A folyamat több lépésből áll, és célja, hogy a készülék garantáltan működőképes legyen.

  1. Azonosítás és adminisztráció:
    • A készülék egyedi azonosítójának rögzítése.
    • Az előző karbantartások dokumentációjának ellenőrzése.
  1. Szemrevételezés (külső ellenőrzés):
    • Általános állapot: Ellenőrzik, hogy a készüléktest (palack), a szelep, a tömlő, a szórófej (vagy pisztoly) sértetlen-e. Nincs-e rajta horpadás, repedés, erős korrózió.
    • Elhelyezés és láthatóság: Megfelelő helyen van-e, könnyen hozzáférhető-e, a piktogramok jól láthatók-e.
    • Használati utasítás: Olvasható és ép-e a magyar nyelvű használati utasítás.
    • Plombák és biztosítószegek: Ellenőrzik a gyártói és karbantartói plombák, valamint a biztosítószál vagy biztosítószeg épségét és meglétét. Ezek azt jelzik, hogy a készüléket illetéktelenül nem használták vagy babrálták.
  1. Belső és működőképességi ellenőrzések (típustól függően):
    • Nyomásellenőrzés:
      • Porral oltóknál és vízzel oltóknál (amelyek nyomásmérővel vannak ellátva): A nyomásmérő óra mutatójának ellenőrzése. Ha a mutató nem a zöld (üzemi) tartományban van, a készülék hibás.
      • CO2-vel oltóknál: Töltetsúly-ellenőrzés precíziós mérleggel. A névleges töltetsúlyhoz képest megengedett hiány (általában 5-10%) felett a készüléket újra kell tölteni.
      • Hajtógázpalackos (patronos) készülékeknél: A hajtógázpatron sértetlenségének és töltetének ellenőrzése.
    • Oltóanyag ellenőrzése (alapkarbantartásnál általában nem bontják meg a készüléket, ez inkább közép- és teljes körű karbantartás része):
      • Porral oltóknál: Az oltópor állagának, szórhatóságának vizsgálata (a készülék megbontásával).
      • Habbal oltóknál: Az oltóoldat minőségének, állagának ellenőrzése, szükség esetén minta laborvizsgálata.
      • Vízzel oltóknál: A víz tisztaságának, szintjének ellenőrzése.
    • Szerelvények ellenőrzése: A szelep, tömlő, szórófej átjárhatóságának, tömítettségének ellenőrzése. Szükség esetén a tömítések cseréje.
  1. Szükség szerinti beavatkozások:
    • Alkatrészcsere (pl. sérült tömlő, szórófej, nyomásmérő, tömítések).
    • Oltóanyag cseréje (közép- és teljes körű karbantartásnál).
    • Hajtógázpatron cseréje.
    • A készülék újratöltése (ha indokolt, pl. CO2 hiány vagy használat után).
    • Nyomáspróba (meghatározott időközönként, általában 5 évente, a teljes körű karbantartás részeként). Ez a készüléktest nyomástűrésének ellenőrzése.
  1. Hitelesítés és dokumentálás:
    • Amennyiben a készülék minden ellenőrzésen megfelelt, a karbantartó szakember egy karbantartást igazoló címkét (matrica) helyez el a készüléken. Ezen szerepelnie kell:
      • A karbantartást végző cég/személy nevének, címének, jogosultsági számának.
      • A karbantartás típusának (alap, közép, teljes körű).
      • A karbantartás dátumának (év, hónap).
      • A következő esedékes karbantartás dátumának (év, hónap).
      • A karbantartást végző aláírásának vagy bélyegzőjének.
    • A karbantartásról jegyzőkönyvet vagy nyilvántartást kell vezetni, amelyet a vállalkozásnak meg kell őriznie. Ez tartalmazza a készülék adatait, az elvégzett műveleteket és az eredményt.

A tűzoltó készülék karbantartás tehát egy komplex, szakértelmet igénylő feladat, amelyet nem lehet “félvállról” venni.

Milyen időközönként szükséges?

A tűzoltó készülékek karbantartásának gyakoriságát alapvetően az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) írja elő. Ez a jogszabály képezi a tűzvédelmi követelmények alapját Magyarországon. Az OTSZ VII. Fejezete, különösen a 100-104. §-ai foglalkoznak a tűzoltó készülékekkel és azok felülvizsgálatával, karbantartásával.

A karbantartásokat három fő kategóriába sorolhatjuk:

1. Alapkarbantartás

  • Gyakoriság: Általában évente kötelező elvégeztetni.
  • Mit foglal magában? Főként szemrevételezést, nyomásellenőrzést (ha van nyomásmérő), a plombák és címkék ellenőrzését, a készülék általános állapotának felmérését. A készüléket általában nem bontják meg.
  • Célja: Annak biztosítása, hogy a készülék sértetlen, működőképesnek tűnik, és a nyomás megfelelő.

2. Középkarbantartás

  • Gyakoriság:
    • Porral oltók: Általában 5 évente.
    • Habbal és vízzel oltók: Általában 5 évente.
    • CO2-vel oltók: 10 évente (de évente súlyellenőrzés!).
    • Fontos: A gyártó ennél rövidebb időt is előírhat a készülék dokumentációjában, ilyenkor azt kell figyelembe venni!
  • Mit foglal magában? Az alapkarbantartáson felül magában foglalja a készülék megbontását, az oltóanyag (pl. por, haboldat) minőségének részletesebb ellenőrzését vagy cseréjét, a szerelvények alaposabb vizsgálatát, a tömítések cseréjét.
  • Célja: Az oltóanyag és a belső alkatrészek állapotának ellenőrzése, az elöregedett vagy minőségileg romlott komponensek cseréje.

3. Teljes körű karbantartás

  • Gyakoriság:
    • Minden típusú hordozható tűzoltó készülék esetében általában 10 évente.
    • CO2-vel oltó palackoknál is ez az irányadó a nyomáspróbára.
    • Azonban bizonyos készüléktípusoknál (pl. egyes szén-dioxiddal oltók) a gyártó, vagy a palackra vonatkozó egyéb szabályozások (pl. ADR/RID, ha veszélyes áruként is kezelendő) ennél gyakoribb nyomáspróbát is előírhatnak, vagy a palack élettartamát korlátozhatják. Az OTSZ előírása a minimum.
  • Mit foglal magában? A középkarbantartáson felül magában foglalja a készülék tartályának nyomáspróbáját. Ez azt jelenti, hogy a tartályt egy meghatározott próbanyomásnak teszik ki, hogy ellenőrizzék annak szilárdságát és tömörségét. Emellett az összes alkatrész tüzetes vizsgálata, szükség szerinti cseréje történik.
  • Célja: Annak garantálása, hogy a készülék tartálya biztonságosan ellenáll az üzemi nyomásnak, és a készülék teljes élettartama alatt megbízhatóan működjön.

Fontos kiegészítések:

  • Üzemeltetői ellenőrzés: Az OTSZ előírja az üzemeltető számára is a tűzoltó készülékek rendszeres (legalább negyedéves) ellenőrzését. Ez egy egyszerű szemrevételezéses ellenőrzés (pl. helyén van-e, sértetlen-e, a nyomásmérő a zöldben van-e), amit a cég egy kijelölt munkatársa is elvégezhet, és dokumentálnia kell. Ez NEM helyettesíti a szakszerviz által végzett karbantartást!
  • Használat utáni karbantartás: Ha egy tűzoltó készüléket (akár csak részlegesen is) használtak, azt haladéktalanul újra kell töltetni és karbantartatni, függetlenül az esedékes karbantartási időponttól.
  • Készenlétben tartó ellenőrzése: A karbantartást végző szakember felelőssége, hogy a készüléket a jogszabályi előírásoknak és a gyártói utasításoknak megfelelően tartsa karban.

A tűzoltó készülék karbantartás rendszerességének betartása tehát nemcsak a biztonságot szolgálja, hanem a jogszabályi megfelelés alapfeltétele is. Mindig ellenőrizd a készülékeiden lévő címkét a következő karbantartás esedékességéről!

A tűzoltó készülék karbantartás jogosultsági kérdései

Felmerülhet benned a kérdés: ki végezheti el hivatalosan ezeket a karbantartási munkálatokat?

A magyarországi szabályozás szerint tűzoltó készülékek felülvizsgálatát, karbantartását, javítását és töltését kizárólag olyan karbantartó szervezet vagy egyéni vállalkozó végezheti, amely (illetve aki):

  1. Rendelkezik az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által kiadott tevékenységi engedéllyel az adott típusú tűzoltó készülékek karbantartására.
  2. Az adott tevékenységet végző személy(ek) rendelkezik érvényes tűzvédelmi szakvizsgával a tűzoltó készülékek karbantartására vonatkozóan (a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján).  
  3. Rendelkezik a karbantartáshoz szükséges műszaki feltételekkel, eszközökkel, technológiával és dokumentációval.

Miért fontos ez?

  • Szakszerűség: Csak a megfelelő képzettséggel és eszközökkel rendelkező szakember tudja garantálni, hogy a karbantartás szakszerűen, a jogszabályi és gyártói előírásoknak megfelelően történik. Egy rosszul karbantartott készülék hamis biztonságérzetet adhat, és vészhelyzetben cserbenhagyhat.
  • Felelősség: A hivatalos karbantartó felelősséget vállal az elvégzett munkáért. Ez egy esetleges probléma vagy hatósági ellenőrzés során kulcsfontosságú lehet.
  • Hitelesség: Csak az erre jogosult szakember által elhelyezett karbantartási címke és kiállított jegyzőkönyv fogadható el hivatalos igazolásként.
  • Jogszabályi megfelelés: Ha nem jogosult személy végzi a karbantartást, az olyan, mintha meg sem történt volna, és a vállalkozásod nem felel meg az előírásoknak.

Hogyan ellenőrizheted a karbantartó jogosultságát?

  • Kérd el a tevékenységi engedély másolatát.
  • Kérd el a karbantartást végző személy tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványának másolatát.
  • Az OKF honlapján ellenőrizheted a nyilvántartásba vett karbantartó szervezeteket.

Ne bízd a véletlenre! A tűzoltó készülék karbantartás olyan feladat, amit csak megbízható, leinformálható és hivatalos jogosultsággal rendelkező szakemberre vagy cégre szabad bízni.

Mi történik, ha elhanyagolod a karbantartást?

Bízunk benne, hogy eddigre már egyértelművé vált a rendszeres és szakszerű tűzoltó készülék karbantartás fontossága. De mi történik, ha egy vállalkozás mégis elhanyagolja ezt a kötelezettségét? A következmények sajnos elég súlyosak lehetnek, és több területet is érinthetnek:

  1. Közvetlen biztonsági kockázatok:
    • Működésképtelen készülék vészhelyzetben: Ez a legnyilvánvalóbb és legveszélyesebb következmény. Egy tűz kitörésekor egy nem működő készülék miatt elszabadulhatnak a lángok, ami súlyos sérülésekhez, emberélet veszélyeztetéshez és jelentős anyagi károkhoz vezethet.
    • Nem megfelelő oltási teljesítmény: Még ha működik is a készülék, a nem megfelelő karbantartás miatt csökkenhet az oltási teljesítménye (pl. alacsony nyomás, összecsomósodott por), így nem lesz képes eloltani a tüzet.
  1. Hatósági bírságok:
    • A tűzvédelmi hatóság (katasztrófavédelem) rendszeresen ellenőrzi a vállalkozások tűzvédelmi helyzetét. Ha az ellenőrzés során hiányosságokat találnak a tűzoltó készülékek karbantartásában (pl. lejárt karbantartás, hiányzó készülékek, nem megfelelő típus), tűzvédelmi bírságot szabhatnak ki. A bírság mértéke a mulasztás súlyától függően jelentős összeg is lehet.
    • A tűzvédelmi bírság kiszabásának részletes szabályait a tűzvédelmi bírságról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet tartalmazza.
  1. Jogszabályi non-compliance (meg nem felelés):
    • Az OTSZ és más kapcsolódó jogszabályok egyértelműen előírják a karbantartási kötelezettséget. Ennek elmulasztása jogszabálysértésnek minősül.
  1. Biztosítási problémák:
    • Egy esetleges tűzkár bekövetkeztekor a biztosító társaság vizsgálhatja, hogy a vállalkozás eleget tett-e a tűzvédelmi előírásoknak, beleértve a tűzoltó készülékek rendszeres és szakszerű karbantartását is.
    • Ha kiderül, hogy a karbantartás elmaradt vagy szakszerűtlen volt, és ez hozzájárult a kár súlyosbodásához, a biztosító csökkentheti a kártérítés összegét, vagy akár meg is tagadhatja a fizetést (súlyos gondatlanságra hivatkozva).
  1. Felelősségre vonás:
    • Súlyosabb esetekben, ha a karbantartás hiánya miatt személyi sérülés vagy haláleset történik, a vállalkozás vezetői ellen akár büntetőeljárás is indulhat.

A tűzoltó készülék karbantartás elmulasztása nem játék. A kockázatok és a lehetséges következmények messze meghaladják a karbantartás költségeit.

A proaktív tűzoltó készülék karbantartás a nyugodt mindennapok záloga

Elérkeztünk összefoglalónk végére. Reméljük, sikerült átfogó képet adnunk arról, hogy a tűzoltó készülék karbantartás miért elengedhetetlen minden vállalkozás számára.

Láthattad, hogy:

  • A rendszeres karbantartás életet és vagyont menthet.
  • Ez egy jogszabályi kötelezettség, melynek alapja az OTSZ.
  • Különböző készüléktípusok léteznek, eltérő karbantartási igényekkel.
  • A karbantartásnak meghatározott gyakorisága van (alap, közép, teljes körű).
  • Csak jogosultsággal rendelkező szakember végezheti el.
  • Az elmulasztás komoly biztonsági, anyagi és jogi következményekkel járhat.

A tűzoltó készülékek olyanok, mint egy jó biztosítás: reméljük, soha nem lesz rájuk szükség, de ha mégis, akkor ott kell lenniük, tökéletesen működőképes állapotban. A proaktív, rendszeres és szakszerű karbantartás nem kiadás, hanem egy befektetés a vállalkozásod biztonságába, a munkatársaid épségébe és a saját nyugalmadba.

Gondoskodj időben tűzoltó készülékeid megfelelő állapotáról!

Bízunk benne, hogy ez az útmutató hasznos volt számodra. Ha úgy érzed, szakértő segítségre van szükséged tűzoltó készülékeid felülvizsgálatában és karbantartásában, készséggel állunk rendelkezésedre. Szolgáltatásaink mindenben megfelelnek a legfrissebb jogszabályi előírásoknak és a legmagasabb szakmai sztenderdeknek.

Kérj ajánlatot tűzoltó készülékei karbantartására itt.

Related Posts